A Jupiter a legnagyobb! Legalábbis a naprendszer bolygói közt, tömege 2,5-szer akkora mint az összes többi bolygóé együttvéve! De most nem róla szeretnék írni, ő csak egy fordulópont lesz a történetben.
A főhősöm egy aprócska energiapamacs, egy foton. Bár leírhatatlanul kicsi, mégis nagy dolgokra képes, olyanokra melyekre mi magunk sem!
Ez a foton társaival együtt a Napunk fortyogó belsejében született, és abban a kaotikus levesben akár hét évig is lavírozhat, pattoghat ide-oda az atomok közt, mire eléri a felszínt. Szülő csillagját elhagyva, mint aki késésben van elindul, betartva a fizika kresz szabályait és a maximum 300000 km/s sebességgel elsüvít a naprendszer külső pereme felé. Semmi nem állhat az útjába mikor átszeli ezt a hatalmas űrt ami a Nap és a legnagyobb bolygó közt terpeszkedik. Nem kevesebb mint 800 millió kilométert tesz meg, ami kb. 45 percbe telik. A Jupiter légkörébe érve aztán lepacsizik az egyik atommal, megismerkednek egymással és történeteket mesélnek egymásnak, kivel mi történt eddigi életében. Ettől az eszmecserétől fotonunk kicsit más lesz, hatással volt rá az atom története, de ő is megváltoztatta az atom életét a saját elbeszéléseivel. Így hát a kis foton elindul, elhagyja újdonsült barátját a Jupiteren, és most a naprendszer belseje felé indul. Száguld, szinte az idővel verseng... bár ez relatív :) Útja most egy kék bolygó felé viszi. Látta már egyszer a Jupiter felé menet, akkor nagyon megtetszett neki. Most csak az árnyékos oldalát látja, de ez islenyűgöző a sok kis fénylő ponttal. Gyorsan közelíti meg, átszáguld a légkörön, majd egy fura szerkezet lencséin áthaladva, mindig egy kicsit más irányba megy tovább. Végül egy kis gömbszerű csarnokba ér, melynek falán, rengeteg receptor van. Ezek egyike vet véget fotonunk utazásának. Ám ahogy a Jupiter légkörében hagyott atom nyomot hagyott benne, most ő is megváltoztatta az érzékelő sejt pillanatát. A sejt a fotonnal való találkozását pici elektromos jellel azonnal jelenti az agynak, ami összegezve a többi látóidegtől érkezett jelentéssel kiad egy képet. Ez a kép pedig olyan hatással van az agyra amit nevezhetünk örömnek. Fantasztikusan nagy dolog hogy a saját szememmel láthatom a Jupitert, hála a kis fotonnak!
